Valaki könnyen teremt kapcsolatot, mégis kimerül a sok konfliktustól. Más jól látja a feladatok rendszerét, de a váratlan helyzetekben nehezen vált működésmódot. Ha csak a kommunikációs stílusukat vagy csak a stresszre adott reakcióikat néznénk meg, egyikükről sem kapnánk elég árnyalt képet. A munkahelyi kompetenciafelmérésben az a lényeg, hogy több, különböző kérdést vizsgáló teszt eredményeit együtt értelmezzük: egy jellemző jelentése gyakran attól függ, milyen más mintázatok társulnak hozzá.
Az MPA Competence felmérési területei között a feladatorientációtól a konfliktuskezelésen és az empátián át a vezetői stílusig többféle kérdőív szerepel. Mindegyik önálló nézőpontot ad; a kitöltésük kombinációja a vizsgált területeken teljesebb, összefüggéseiben értelmezhető képet nyújt. A cél nem egy mindent eldöntő típuscímke, hanem annak megértése, hogyan működnek együtt a különböző személyes jellemzők egy-egy helyzetben.
Miért nem elég egyetlen teszt?
Egy kommunikációs stílusról szóló eredmény megmutathatja, hogy valaki milyen módon kapcsolódik másokhoz, de önmagában nem válaszolja meg, milyen konfliktusstratégiát választ, ha az érdekei ütköznek a másik fél érdekeivel. Egy stresszmintázat segíthet megérteni a fokozott terhelésre adott reakciót, de nem írja le, mely feladatokban érzi magát energikusnak. A vezetői stílus értelmezéséhez pedig hasznos lehet együtt látni, hogyan viszonyul az illető a feladatokhoz, a kapcsolatokhoz és a változó helyzetekhez.
A különböző tesztek nem egyszerűen több pontszámot adnak ugyanarra a kérdésre. Más szempontból nézik a kitöltő működését. Ha az eredményeket egymás mellé tesszük, megérthetővé válhat például, hogy egy társas helyzetekben magabiztos ember miért kerüli a nyílt nézeteltérést, vagy miért működik másként magas terhelés mellett, mint nyugodt körülmények között. Ezek értelmezési lehetőségek, amelyeket a kitöltővel közösen érdemes végiggondolni; a kérdőív nem képes minden konkrét helyzetet előre megjósolni.
Milyen területeket vizsgálnak az MPA Competence tesztjei?
A MyPro Analytics Competence moduljában kilenc dimenziót vizsgálunk, így kapunk komplex képet a résztvevő soft kompetenciáiról.
| Teszt / vizsgálati terület | Milyen nézőpontot ad? | Mivel érdemes együtt értelmezni? |
|---|---|---|
| Feladatorientáció / Csoportszerepek | Mely feladattípusok és csoportszerepek állhatnak közel a kitöltőhöz; milyen motivációs irányok látszanak | Személyiségdimenziók és stresszmintázatok: a kedvelt szerep hosszabb távon mennyi energiát igényelhet |
| Konfliktuskezelés | Hogyan viszonyul az önérvényesítéshez és az együttműködéshez nézeteltérésben | Empátia és viselkedéstípus: a másik fél megértése hogyan kapcsolódik a saját igények képviseletéhez |
| Viselkedéstípus | Jellemző kommunikációs és társas működésmódok | Konfliktuskezelés és attitűdök: mi történhet, amikor a megszokott kapcsolódás nehéz helyzetbe kerül |
| Személyiségdimenziók | A termékoldalon leírt öt személyiségbeli tengely mentén kirajzolódó jellemzők | Feladatorientáció és stresszmintázatok: mely helyzetek vonzók, és melyek lehetnek megterhelők |
| Stresszmintázatok | A terheléshez és külső ingerekhez kötődő reakciók, gondolkodási minták | Feladatorientáció és konfliktuskezelés: nyomás alatt megváltozik-e a jellemző hozzáállás |
| Empátiás képesség | Mások érzéseinek és nézőpontjának észleléséhez kapcsolódó jellemzők | Konfliktuskezelés: megmarad-e az önérvényesítés a másik fél szempontjának megértése mellett |
| Attitűdök / én-állapotok | Társas helyzetekben megjelenő kommunikációs és reakciós minták | Viselkedéstípus és stresszmintázatok: milyen helyzetben erősödhet fel egy-egy reakció |
| Konstruktív vezetés | A munkatársak motiválásához, támogatásához és a közös célokhoz kötődő vezetői megközelítés | Empátia és feladatorientáció: hogyan fér meg a teljesítményre figyelés a személyes szükségletekre való figyelemmel |
| Vezetési stílus és hatékonyság | Az irányító, motiváló, támogató és delegáló stílus használatának mintázata helyzetek szerint | Konstruktív vezetés és stresszmintázatok: mennyire rugalmas az eszköztár eltérő igények és terhelés mellett |
A Csoportszerepek eredménye a szolgáltatás leírása szerint maga is több kapcsolódó kérdőív releváns adataiból áll össze. Ez jól példázza a módszertani alapgondolatot: a feladatorientációt nem feltétlenül lehet egyetlen, elszigetelt válaszsorból értelmesen leírni.
A kilenc terület között vannak általánosabban használható önismereti kérdőívek és kifejezetten vezetői témájúak. Egy széles körű személyes működési képhez érdemes több, egymást kiegészítő tesztet kitölteni; a vezetői területek annak adnak többletet, akinek a vezetői működése a kérdés. A cél minden esetben az, hogy a lényeges dimenziók kapcsolata is látható legyen.
Mit mutat meg két vagy három eredmény együtt?
Az alábbi példák kitalált mintázatok, nem valódi résztvevői riportok. Ugyanaz a teszteredmény többféleképpen értelmezhető, ezért egyik kombináció sem személyiségtípus vagy biztos előrejelzés.
1. Empátia és konfliktuskezelés
Tegyük fel, hogy valaki erősen ráhangolódik másokra, ugyanakkor a konfliktuskezelési eredmény szerint gyakran háttérbe szorítja a saját igényét. Külön olvasva az empátiás eredmény erőforrásnak tűnhet. Együtt már érdekesebb kérdés rajzolódik ki: tud-e a kitöltő egyszerre figyelni a másik félre és világosan képviselni a saját álláspontját? A fejlődési irány ebben a példában nem „legyen kevésbé empatikus”, hanem annak kipróbálása, hogyan mondjon nemet vagy kérjen módosítást a kapcsolat megtartásával.
2. Feladatorientáció és stresszmintázatok
Egy másik kitöltő kedveli a gyorsan változó, sok szereplős feladatokat. A stresszmintázata ugyanakkor arra utalhat, hogy a tartós megszakítások és sürgetés jelentős terhelést jelentenek számára. A két eredmény együtt segít különválasztani a vonzó feladatot a fenntartható munkamódtól. Érdemes megvizsgálni, milyen feladatritmus, pihenőidő vagy munkaszervezés mellett tud jól működni. Egyik eredmény sem indokolja önmagában, hogy valakinek „való” vagy „nem való” egy szerep.
3. Viselkedéstípus, attitűdök és konfliktus
Egy közvetlenül kommunikáló ember nyugodt helyzetben könnyen kezdeményez beszélgetést. Ha az attitűdöket és konfliktushelyzeteket vizsgáló kérdőívek más reakciókat mutatnak nyomás alatt, a „mindig nyitott” címke már nem elég pontos. Inkább arra kérdezzünk rá: mikor marad könnyű a kapcsolódás, mikor válik merevvé, és hogyan tud visszatérni a konstruktív párbeszédhez? A kombináció a helyzetek közötti különbségeket teszi láthatóvá.
4. Konstruktív vezetés és helyzetfüggő stílus
Egy vezető számára fontos lehet a munkatársak támogatása. A vezetési stílusról szóló teszt ugyanakkor megmutathatja, hogy az irányítás, támogatás, motiválás és delegálás közül melyiket használja szívesen, és melyikhez nyúl ritkábban. Együtt olvasva a két eredmény nem azt dönti el, hogy „jó-e” a vezető, hanem azt a kérdést nyitja meg, hogy ugyanazzal a támogató szándékkal tud-e eltérő helyzetekben más eszközt választani. Ezt tovább árnyalhatja a stresszmintázatok eredménye.
Hogyan érdemes egy összetett riportot olvasni?
Először nézd meg, mit vizsgál pontosan az egyes teszt, és milyen válaszokat ad a kitöltő. A különböző skálák számait ne add össze egy önkényes „összesített személyiségponttá”. Az egyes elméleti hátterek sem ugyanazt a fogalmat használják ugyanarra a jelenségre.
Másodszor keresd a visszatérő motívumokat és az eltéréseket. Ha több eredmény a társas kapcsolódásra mutat, mi derül ki a konfliktus és a terhelés oldaláról? Ha egy szerep nagyon vonzó, mely személyiségdimenziók vagy reakcióminták tehetik könnyebbé, illetve fárasztóbbá a megélését?
Harmadszor fogalmazz értelmezési kérdéseket a kitöltő számára. „Magadra ismersz ebben?” „Melyik helyzetben másként működsz?” „Van olyan körülmény, amely erősíti vagy gyengíti ezt a mintát?” A jó riport a kitöltőnek is segít felismerni, mely megállapítás hasznos és melyik igényel pontosítást.
Végül válassz néhány gyakorlati felismerést. A cél nem az, hogy minden skáláról külön fejlesztési feladat készüljön. Többet ér például egy jól megfogalmazott kérdés a stressz alatti konfliktuskezelésről, mint kilenc egymástól független általános jellemzés.
Mit jelent itt az „átfogó” felmérés?
Az MPA Competence ereje abban áll, hogy a különböző kérdőívek egy ember működésének több oldalát hozzák felszínre, és az eredményeket összefüggésükben lehet vizsgálni. A szélesebb kitöltés ezért teljesebb képet adhat a vizsgált személyiség-, kapcsolati, feladat- és vezetői dimenziókról, mint bármely egyetlen teszt. A termékoldal szerint az egyes modulok önállóan is kitölthetők, az időigény pedig a kiválasztott tesztek számától függ.
Az „átfogó” nem azt jelenti, hogy egy kérdőív minden életeseményt vagy jövőbeli helyzetet leír. A tesztek kitöltő által adott válaszokon alapulnak; a pillanatnyi helyzet, a kérdések megértése és az őszinteség is számít. Komolyan vehető eredményértelmezésnél világos, mely teszteket töltötték ki, milyen célra használják a riportot, és mely következtetéseket támasztják alá az adatok. A szolgáltatási oldal a magyar munkavállalói populációra végzett validálást állít; az egyes eszközök módszertani dokumentációját és alkalmazhatóságát konkrét felhasználás előtt külön érdemes ellenőrizni.
Egy bizalmas önismereti vagy fejlesztési beszélgetésben az értelmezéshez fontos, hogy a kitöltő ne kész címkét kapjon, hanem megérthesse a saját mintázatai közötti kapcsolatokat. Ebből születhetnek használhatóbb kérdések a munkáról és a fejlődésről.
Gyakori kérdések
Mind a kilenc területet ki kell tölteni?
Nem minden helyzetben. A termékoldal szerint a tesztek önállóan is elvégezhetők. Ha viszont szélesebb, több terület összefüggéseire is kiterjedő képet szeretnétek, érdemes egymást kiegészítő teszteket együtt kitölteni; vezetői kérdéshez a két vezetői teszt is többletet adhat.
Több tesztből automatikusan pontosabb ítélet születik?
Nem automatikusan. A többlet akkor értékes, ha a különböző eredményeket a saját jelentésük szerint, a kitöltő helyzetével együtt értelmezik, és az ellentmondásokat nem tüntetik el egyetlen összpontszámban.
Kaphat két látszólag eltérő eredményt ugyanaz a kitöltő?
Igen. Például szerethet társas helyzetekben dolgozni, miközben a konfliktusokat kerüli. Az eltérés nem feltétlenül hiba; gyakran éppen az mutatja meg, mely helyzetekben változik a jellemző működés.
Mi a különbség a tesztek és a róluk készült összetett kép között?
Az egyes tesztek egy-egy területről adnak információt. Az összetett értelmezés azt vizsgálja, hogy ezek a területek hogyan erősíthetik, korlátozhatják vagy árnyalhatják egymást a kitöltő számára fontos helyzetekben.
