„Ötven fő alatt nem vonatkozik ránk a bértranszparencia” – ez félreértés. Az (EU) 2023/970 irányelv többféle követelményt tartalmaz: az egyenlő díjazáshoz kapcsolódó bérstruktúra és az álláskeresők, munkavállalók tájékoztatásának alapelvei nem a 100 fős jelentési határnál kezdődnek. A rendszeres bérkülönbség-jelentés viszont az uniós minimum szerint 100 főtől lép be, később és különböző gyakorisággal a vállalat méretétől függően.
Az alábbi táblázat az irányelv és az Európai Bizottság tájékoztatója szerinti uniós keretet mutatja. Az irányelv tagállami átültetést igényel; egy adott magyar munkáltató tényleges eljárásához a hatályos magyar szabályokat és az alkalmazandó időpontot is meg kell nézni.
Jogi állapot – 2026. szeptember 25. Az irányelv átültetési határideje 2026. június 7. volt. Az itt ellenőrzött magyar jogforrásokból nem azonosítottunk végleges, teljes átültető részletszabályt. Emiatt az uniós táblázatot nem szabad automatikusan változatlan magyar munkáltatói kötelezettséglistának tekinteni. A Nemzeti Jogszabálytárban és szükség esetén munkajogi szakértővel ellenőrizd a mindenkor alkalmazandó nemzeti rendelkezéseket. Az egyenlő díjazás elvétől a tagállami részletszabályok kérdése elkülönül.
Létszám szerinti áttekintés
| Munkáltató mérete | Uniós alapkövetelmények a bérstruktúrára és az átláthatóságra | Rendszeres nemek szerinti bérkülönbség-jelentés az irányelv szerint | Első uniós jelentési időpont |
|---|---|---|---|
| 1–49 munkavállaló | Igen. A tagállam csak a bérelőmeneteli kritériumok munkavállalók számára való hozzáférhetővé tételére adhat külön kivételt | Az irányelv nem ír elő 100 fő alatti rendszeres jelentést | Nincs az uniós minimum szerint |
| 50–99 munkavállaló | Igen; a 50 fő alatti, szűk kivétel lehetősége nem ide vonatkozik | Az irányelv nem ír elő rendszeres jelentést | Nincs az uniós minimum szerint |
| 100–149 munkavállaló | Igen | Háromévente | Először 2031. június 7-ig |
| 150–249 munkavállaló | Igen | Háromévente | Először 2027. június 7-ig |
| Legalább 250 munkavállaló | Igen | Évente | Először 2027. június 7-ig |
A jelentési gyakoriságot és az első időpontokat a Bizottság GYIK-je a fenti méretcsoportokra bontja. A küszöböt munkavállalók számában adja meg. Ha a vállalat ingadozik a határ körül, a megfelelő adatforrást, számítási időpontot és magyar végrehajtási szabályt külön tisztázni kell; ne feltételezd, hogy egy napon mért létszám minden kérdést eldönt.
Mi érinti a kisebb cégeket is?
Az uniós irányelv szerint a munkáltatóknak az egyenlő vagy egyenlő értékű munka alapján olyan bérstruktúrára kell törekedniük, amely kizárja a nemi alapú megkülönböztetést; az összehasonlításhoz objektív, nemsemleges tényezőket kell használni. Az irányelv az álláskeresők számára a kezdő bérre vagy bérsávra vonatkozó tájékoztatást az állásinterjú előtt írja elő, és a korábbi bér kérdezését is korlátozza. A munkavállalók saját bérszintjükre és az összehasonlítható kategória női és férfi átlagaira vonatkozó információkhoz való jogát is leírja. Ezek az uniós keretben nem a 100 fős jelentési küszöbhöz vannak kötve.
Fontos különbség: az irányelv nem teszi általánosan kötelezővé, hogy a bérsáv feltétlenül az álláshirdetés szövegében szerepeljen; a közlés ott vagy az interjú előtt történhet. Az adott tagállam szigorúbb nemzeti szabályt is választhat. A „100 fő alatt nincs rendszeres uniós jelentés” állításból tehát nem következik, hogy „100 fő alatt nincs bértranszparencia-feladat”.
A bérszint és bérelőmenetel kritériumainak munkavállalók számára történő hozzáférhetővé tétele szintén létszámtól általában független uniós alapelv. Az 50 fő alatti kivétel lehetősége szűkebb: a tagállam dönthet úgy, hogy e cégeket mentesíti a bérelőmeneteli kritériumok hozzáférhetővé tételének kötelezettsége alól. Nem mentesítheti ezen a címen az összes többi bértranszparencia-szabály alól. A magyar megoldást nem szabad feltételezni pusztán azért, mert az irányelv megenged egy opciót.
Mit jelent a 100 fős küszöb?
Az irányelv szerinti rendszeres munkáltatói bérkülönbség-jelentés a legalább 100 munkavállalót foglalkoztatóknál jelenik meg, az első uniós határidővel 2027-ben vagy 2031-ben. Ez szervezeti béradatokból készülő beszámoló, nem ugyanaz, mint a munkavállaló egyedi információkérése. A Bizottság tájékoztatója szerint a tagállam a 100 fő alatti cégekre is előírhat vagy fenntarthat szigorúbb nemzeti intézkedést, ezért a magyar állapotot külön vizsgálni kell.
A közös bérértékelés sem automatikusan minden 100 főnél nagyobb cég éves feladata: meghatározott feltételekhez kötődő további lépés. A jelentésben megjelenő 5%-os különbség önmagában nem bizonyít jogsértést és nem minden esetben indít automatikus közös értékelést; az objektív magyarázatot és a korrekciót is vizsgálni kell. Itt a létszámhatár a fő kérdés, a részletes feltételeket az irányelv teljes szövegében találod.
Mit készítsen elő egy 30, 90 vagy 180 fős cég?
30 fős szervezet: rendezze, milyen munkaköri szempontok alapján állapít meg bért; legyen rögzített módja a kezdő bér/bérsáv kommunikációjának és az információkérések kezelésének. A jelentés hiánya nem akadálya ennek az előkészítésnek. Ellenőrizze, él-e a magyar jog a szűk 50 fő alatti opcióval.
90 fős szervezet: ugyanúgy készüljön a bérstruktúra és a munkavállalói tájékoztatás kérdéseire. A 100 főhöz közeledve legyen megbízható munkavállalói állomány- és bérösszetevő-adata; az uniós jelentési kötelezettség az adott létszám és ütemezés szerint később léphet be.
180 fős szervezet: az alapfolyamatok mellett tervezze meg a 2027. június 7-i uniós első jelentési időponthoz szükséges adatgyűjtést, szerepköri kategóriákat, adattisztítást és belső felelősséget. A nemzeti átültetés technikai részleteit követni kell; a határidőt és a kötelezett kört a hatályos szabály szerint véglegesítsék.
A teljesítményértékelő rendszer dokumentált munkaköri elvárásokat és időszaki értékelést adhat a szervezeti döntésekhez, de nem helyettesíti az egyenlő értékű munkák összehasonlítását, a bérstruktúrát vagy a jogszabály szerinti jelentést.
Gyakori kérdések
50 fő alatt tényleg semmi teendő nincs?
Nem. Az uniós irányelv alapelvei a kisebb munkáltatókra is vonatkoznak; a tagállam 50 fő alatt csak a bérelőmeneteli kritériumok hozzáférhetővé tételével kapcsolatos szűk kivételt választhatja.
A 100–149 fős cégnek 2027-ben kell először jelentenie?
Az irányelv uniós ütemezése szerint 2031. június 7-ig esedékes az első jelentés, majd háromévente. A nemzeti szabály ennél kedvezőbb munkavállalói védelmet is adhat, ezért a magyar szabályt ellenőrizni kell.
A 150 és a 250 fős határ között mi változik?
Mindkét csoportnál 2027. június 7-ig indul az uniós jelentési kötelezettség, de 150–249 fő között háromévente, 250 főtől évente kellene jelenteni az irányelv szerint.
Egyenlő a rendszeres jelentés az egyéni béradatok közzétételével?
Nem. Az irányelv nem az egyes kollégák személyes bérének általános nyilvánosságra hozatalát írja elő. A jelentés és a munkavállalói információkérés eltérő adatkezelési feladat.
